A Békés megye „kapujában” számon tartott
település a 44-es út mentén fekszik, a Hármas-Körös régi medrének bal partján.
Nevét egyháznak védõszentjérõl kapta. A határban található Hék puszta helyén
Árpád –kori település állt. Egy 14. századi oklevél „Zenthandreas” néven
említette. Világkorát a 15. században élte, amikor a hunyadi család birtokolta.
1463-ban mezõvárosi privilégiumot szerzett. A török hódoltság alatt hász birtok
volt, 1596-ban teljesen elpusztult, fél évszázad múlva újraéledt. A
szentandrásiak a 16-17. században a református vallást követték. A gyulai vár
visszafoglalásának, a török végleges kiûzésének idején /1696/ ismét elpusztult,
és 1719-ig lakatlan volt. Az újjáalakult megye /1715/ három uradalmának egyikét,
a szentandrásit, Száraz György szerezte meg. Itt robbant ki a 18. század elsõ
felének legnagyobb népi megmozdulása 1735-ban. Több mint kétszáz év múlva ismét
az országos figyelem középpontjában került Békésszentandrás: 1942-ben átadták
határában a Körösön épült duzzasztómûvel, amely napjainkban eredeti feladatán
kívül népszerû turisztikai látványosság is. A 2001. évi népszámlálás adatai
szerint Békésszentandrás a kistérség egyetlen katolikus többségû /57 százalékos
számarányú/ települése.
A polgármesteri hivatal címe: Békésszentandrás Nagyközség Polgármesteri
Hivatala 5561 Békésszentandrás, Hõsök tere 1. Telefon: (66)
218-344 Fax: (66) 218-344/26-os mellék E-mail: Honlap:www.bekesszentandras.hu Polgármester:
Sinka Imre Jegyzõ: Dr. Gyõri Gabriella
Határos települések: Öcsöd, Szarvas Település teljes terület (ha): 7
750 Külterülete (ha):7 306
Csabacsüd
nagyközség
A szentandrási uradalom törzsbirtokai közé
tartozott Békésszentandrással és Szentetornyával együtt. Luxemburgi Zsigmond
adományozta élete utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Neve – „Chabaczyde” formában
– egy levélben tûnt fel elõször. A tizenöt éves háború végére /1606/ a korábban
virágzó település teljesen elpusztult: Csabacsüd pusztát – mint a szentandrási
uradalom egyik tagját – Száraz György kapta meg 1731-ben. A késõbbi századok
folyamán birtokosai között találjuk 1850-54-ban. Az Eötvös-birtokon 1871-ben
uradalmi népiskolát alapítottak. A közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozó,
utcatanyás külterület 1924-ben már önálló volt. A mai községterületen 1927-ben
épült az elsõ ház, ezt követte a többi, szabályos rendben, széles utcákkal.
„Magyar mintafaluként” híresült el. A teleülés mintaszerû kiépítését a Falu
Országos Földmûvelés Szövetség támogatta. A második világháború utáni
szlovák-magyar lakosságcsere során lakói közül 418-an települtek át Szlovákiába,
és 141 felvidéki magyar telepedett be (Érsekújvárról, Bajkáról, Csatáról). A
településen szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik.
A polgármesteri hivatal címe: Csabacsüd Nagyközség Önkormányzati Hivatala 5551 Csabacsüd,
Szabadság utca 41. Telefon: (66) 219-600 Fax: (66)
219-565 E-mail: Polgármester:
Molnár József Jegyzõ: Kasikné Csík Zsuzsanna
Határos települések:Szarvas, Kardos, Örménykút A település teljes területe
(ha): 6 685 Külterülete (ha):6 530
Gyomaendrõd
város
A polgármesteri hivatal címe: Gyomaendrõd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrõs, Szabadság tér
1. Telefon: (66) 386-122 Fax: (66) 283-288 E-mail: Polgármester:
Várfi András Jegyzõ: Dr. Csorba Csaba
Hunya
község
A polgármesteri hivatal címe: Hunya Község Önkormányzata 5555 Hunya, Rákóczi u.
19. Telefon: (66) 294-141 Fax: (66)
294-200 E-mail: Polgármester:
Petényi Szilárdné Körjegyzõ: Miskó Bence
Kardos
község
A szarvasi
tanyavilágból szakadt ki Örménykúttal együtt 1952-ben, majd 1969-ben önálló
közigazgatású község lett. Elnevezését a Kardos család nevét viselõ dûlõrõl
kapta. Késõbb, 1977-tõl Örménykúttal, 1981-tõl az elõbbi községgel és
Csabacsüddel közös nagyközségi tanács irányította, 1990-tõl ismét önálló.
Szabályos alaprajzú település, utcái párhuzamosak, illetve derékszögben metszik
egymást. Központja az 1970-es években épült ki (tanácsháza, mûvelõdési ház,
könyvtár, orvosi rendelõ, iskolaépület, víztorony). Határában kiváló minõségû
földek fekszenek. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint népességének csaknem
ötven százaléka nyilvánította ki a szlovák nemzetiséghez, kultúrához való
kötõdését. A településnek szlovák nemzetiségi önkormányzata is van.
A polgármesteri hivatal címe: Kardos Község Polgármesteri
Hivatala 5552 Kardos, Gyomai u. 24. Telefon: (66)
292-121 Fax: (66) 292-230 Polgármester: Brlás
János Körjegyzõ: Zsindely Ferencné
Határos települések: Kondoros, Örménykút,
Csabacsüd A település teljes területe (ha) belterület: 4279 Külterület (ha):4 229
Kondoros
község
Nevének elsõ említése a Váradi
Regestrumban fordul elõ /1229/. A 15. században a gyulai uradalomhoz tartozott,
1563-64-ben hetven portát írtak itt össze. A 16-17. század fordulóján
elpusztult, és nem népesült újjá. A jól jövedelmezõ puszta – amelynek nevét a
híres csárda tette ismertté – a 18. század végérõl Szarvas külterülte volt. A mai községet 1875-ben alapították,
többségben Szarvasról érkezett telepesek. Szarvas után
a kistérség második legnépesebb települése.
Határos települések: Kétsoprony, Hunya, Örménykút,
Kardos, Nagyszénás, Csorvás A település teljes területe (ha): 8
184 Külterülete (ha): 7 821
Örménykút
község
A Szarvasról
kirajzott szlovákok tanyasoraiból 1952-ben alakult Örménykút. Addig a város
külterületéhez tartozó puszta volt, amelyet a 18. században örmény kereskedõk
béreltek (neve is innen eredeztethetõ). A község belterületén és határában
számos régészeti lelõhely található. A bronzkori Makó kultúrának kerámiaanyagban
gazdag gödreit a Szilai-halmon tárták fel a régészek. A Telek-halom környékén
találták meg a középkorban virágzó Décse település templomának romjait. Az
Árpád-kori templom feltárása közben két, leletanyagban gazdag honfoglalás kori
sír is elõbukkant. Décse – a környékbeli településekhez hasonlóan – a török
hódoltság idején, a tizenöt éves háború során pusztult el, és a 18. században
már nem települt újjá. Örménykúton az 1970-1980-as években Kardos és Csabacsüd
társtelepülés volt, 1990-tõl ismét önálló lett. Lakosságának 37 százaléka
vallotta magát a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozónak 2001-ban. A
településeken szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik.
A polgármesteri hivatal címe:
Örménykút község Polgármesteri Hivatala 5556 Örménykút, Dózsa
György utca 26. Telefon: (66) 293-101 Fax: (66)
293-100 E-mail: Polgármester:
Szakács Jánosné Körjegyzõ: Miskó Bence
Határos települések: Kardos, Csabacsüd A
település teljes területe (ha): 5 456
Szarvas
város
A település nevének elsõ írásos említése
Anonymus (1210 körül keletkezett) Gesta Hungarorum címû munkájában tûnik fel
„Szarvashalom” formában. 13. század végi oklevelek keltezése alapján joggal
feltételezhetõ, hogy IV. (Kun) László Árpád-házi király több alkalommal is
megfordult ezen a területen. A 15. században a Maróthyak, a Hunyadiak, az
Ábránffyak és a Muronyi Veér család birtokolta Szarvast és környékét. A gyulai
vár 1566. évi sikeres ostroma után, 1570 körül a stratégiai szempontból nagy
jelentõségû szarvasi Körös-átkelõhely is a török
fennhatósága alá került, majd a felszabadító háborúk idején elpusztult /16685/.
Ezt követõen a vidék évtizedekig lakatlan puszta volt. Új, 18. századi
földesura, Harruckern János György fõként szlovák nemzetiségû jobbágyokkal
telepítette be. Szarvas 1723-ban vásártartási jogot kapott, így mezõvárosi
státust élvezett 1872-ig, attól kezdve nagyközség volt. A városi rangot 1966-ban
nyerte el ismét. Békés megye elsõ nyomdáját itt állította fel 1847-ben Réthy
Lipót. A város 19. századi életében jelentõs szerepet töltött be az itáliai
származású gróf Bolza család. Kastélyai – bár egyet 1965-ben lebontottak -, a
Bolzák alapította parkok, ligetek - elsõsorban a híres Szarvasi Arborétum – alapvetõen meghatározzák a városképet,
és komoly idegenforgalmi vonzerõt képviselnek. Szarvas 1840 óta töltött be a
térségben központi közigazgatási (szolgabírói kerületi, fõszolgabírói,
fõjegyzõi, járási tanácsi) szerepkört. Napjainkban a Tessedik Sámuel Fõiskola
révén vonzásköre jóval túllépi a kistérség határait.
A polgármesteri hivatal címe: Szarvas Város Polgármesteri Hivatala 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Telefon: (66)
311-122 Fax: (66) 311-704 E-mail: Honlap: www.szarvas.hu Polgármester: Babák
Mihály Jegyzõ: Dr. Melis János
Határos települések: Békésszentandrás,
Csabacsüd A település teljes területe (ha): 16 147 Külterület
(ha): 15 070
Békésszentandrás
nagyközségA Békés megye „kapujában” számon tartott település a 44-es út mentén fekszik, a Hármas-Körös régi medrének bal partján. Nevét egyháznak védõszentjérõl kapta. A határban található Hék puszta helyén Árpád –kori település állt. Egy 14. századi oklevél „Zenthandreas” néven
említette. Világkorát a 15. században élte, amikor a hunyadi család birtokolta. 1463-ban mezõvárosi privilégiumot szerzett. A török hódoltság alatt hász birtok volt, 1596-ban teljesen elpusztult, fél évszázad múlva újraéledt. A szentandrásiak a 16-17. században a református vallást követték. A gyulai vár visszafoglalásának,
a török végleges kiûzésének idején /1696/ ismét elpusztult, és 1719-ig lakatlan volt. Az újjáalakult megye /1715/ három uradalmának egyikét, a szentandrásit, Száraz György szerezte meg. Itt robbant ki a 18. század elsõ felének legnagyobb népi megmozdulása 1735-ban. Több mint kétszáz év múlva ismét az országos figyelem középpontjában
került Békésszentandrás: 1942-ben átadták határában a Körösön épült duzzasztómûvel, amely napjainkban eredeti feladatán kívül népszerû turisztikai látványosság is. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Békésszentandrás a kistérség egyetlen katolikus többségû /57 százalékos számarányú/
települése.
A polgármesteri hivatal címe: Békésszentandrás Nagyközség Polgármesteri
Hivatala 5561 Békésszentandrás, Hõsök tere 1. Telefon: (66)
218-344 Fax: (66) 218-344/26-os mellék E-mail: Honlap:www.bekesszentandras.hu Polgármester:
Sinka Imre Jegyzõ: Dr. Gyõri Gabriella
Határos települések: Öcsöd, Szarvas Település teljes terület (ha): 7
750 Külterülete (ha):7 306