A szentandrási uradalom törzsbirtokai közé tartozott Békésszentandrással és Szentetornyával együtt. Luxemburgi Zsigmond adományozta élete utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Neve – „Chabaczyde” formában – egy levélben tûnt fel elõször. A tizenöt éves háború végére /1606/ a korábban virágzó település
teljesen elpusztult: Csabacsüd pusztát – mint a szentandrási uradalom egyik tagját – Száraz György kapta meg 1731-ben. A késõbbi századok folyamán birtokosai között találjuk 1850-54-ban. Az Eötvös-birtokon 1871-ben uradalmi népiskolát alapítottak. A közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozó, utcatanyás külterület 1924-ben már önálló
volt. A mai községterületen 1927-ben épült az elsõ ház, ezt követte a többi, szabályos rendben, széles utcákkal. „Magyar mintafaluként” híresült el. A teleülés mintaszerû kiépítését a Falu Országos Földmûvelés Szövetség támogatta. A második világháború utáni szlovák-magyar lakosságcsere során
lakói közül 418-an települtek át Szlovákiába, és 141 felvidéki magyar telepedett be (Érsekújvárról, Bajkáról, Csatáról). A településen szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik.
A polgármesteri hivatal címe: Csabacsüd Nagyközség Önkormányzati Hivatala 5551 Csabacsüd,
Szabadság utca 41. Telefon: (66) 219-600 Fax: (66)
219-565 E-mail: Polgármester:
Molnár József Jegyzõ: Kasikné Csík Zsuzsanna
Határos települések:Szarvas, Kardos, Örménykút A település teljes területe
(ha): 6 685 Külterülete (ha):6 530
A szentandrási uradalom törzsbirtokai közé tartozott Békésszentandrással és Szentetornyával együtt. Luxemburgi Zsigmond adományozta élete utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Neve – „Chabaczyde” formában – egy levélben tûnt fel elõször. A tizenöt éves háború végére /1606/ a korábban virágzó település
teljesen elpusztult: Csabacsüd pusztát – mint a szentandrási uradalom egyik tagját – Száraz György kapta meg 1731-ben. A késõbbi századok folyamán birtokosai között találjuk 1850-54-ban. Az Eötvös-birtokon 1871-ben uradalmi népiskolát alapítottak. A közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozó, utcatanyás külterület 1924-ben már önálló
volt. A mai községterületen 1927-ben épült az elsõ ház, ezt követte a többi, szabályos rendben, széles utcákkal. „Magyar mintafaluként” híresült el. A teleülés mintaszerû kiépítését a Falu Országos Földmûvelés Szövetség támogatta. A második világháború utáni szlovák-magyar lakosságcsere során
lakói közül 418-an települtek át Szlovákiába, és 141 felvidéki magyar telepedett be (Érsekújvárról, Bajkáról, Csatáról). A településen szlovák nemzetiségi önkormányzat mûködik. 