Szarvas város

A település nevének elsõ írásos említése Anonymus (1210 körül keletkezett) Gesta Hungarorum címû munkájában tûnik fel „Szarvashalom” formában. 13. század végi oklevelek keltezése alapján joggal feltételezhetõ, hogy IV. (Kun) László Árpád-házi király több alkalommal is megfordult ezen a területen. A 15. században a Maróthyak, a Hunyadiak, az Ábránffyak és a Muronyi Veér család birtokolta Szarvast és környékét. A gyulai vár 1566. évi sikeres ostroma után, 1570 körül a stratégiai szempontból nagy jelentõségû szarvasiKörös-átkelõhely is a török fennhatósága alá került, majd a felszabadító háborúk idején elpusztult /16685/. Ezt követõen a vidék évtizedekig lakatlan puszta volt. Új, 18. századi földesura, Harruckern János György fõként szlovák nemzetiségû jobbágyokkal telepítette be. Szarvas 1723-ban vásártartási jogot kapott, így mezõvárosi státust élvezett 1872-ig, attól kezdve nagyközség volt. A városi rangot 1966-ban nyerte el ismét. Békés megye elsõ nyomdáját itt állította fel 1847-ben Réthy Lipót. A város 19. századi életében jelentõs szerepet töltött be az itáliai származású gróf Bolza család. Kastélyai – bár egyet 1965-ben lebontottak -, a Bolzák alapította parkok, ligetek - elsõsorban a híres SzarvasiArborétum – alapvetõen meghatározzák a városképet, és komoly idegenforgalmi vonzerõt képviselnek. Szarvas 1840 óta töltött be a térségben központi közigazgatási (szolgabírói kerületi, fõszolgabírói, fõjegyzõi, járási tanácsi) szerepkört. Napjainkban a Tessedik Sámuel Fõiskola révén vonzásköre jóval túllépi a kistérség határait.

A polgármesteri hivatal címe:
Szarvas Város Polgármesteri Hivatala
5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.
Telefon: (66) 311-122
Fax: (66) 311-704
E-mail:
Honlap: www.szarvas.hu
Polgármester: Babák Mihály
Jegyzõ: Dr. Melis János

Határos települések: Békésszentandrás, Csabacsüd
A település teljes területe (ha): 16 147
Külterület (ha): 15 070