A település nevének első írásos említése Anonymus (1210 körül keletkezett) Gesta Hungarorum című munkájában tűnik fel „Szarvashalom” formában. 13. század végi oklevelek keltezése alapján joggal feltételezhető, hogy IV. (Kun) László Árpád-házi király több alkalommal is megfordult ezen a területen. A 15. században
a Maróthyak, a Hunyadiak, az Ábránffyak és a Muronyi Veér család birtokolta Szarvast és környékét. A gyulai vár 1566. évi sikeres ostroma után, 1570 körül a stratégiai szempontból nagy jelentőségű szarvasiKörös-átkelőhely is a török fennhatósága alá került, majd a felszabadító háborúk idején
elpusztult /16685/. Ezt követően a vidék évtizedekig lakatlan puszta volt. Új, 18. századi földesura, Harruckern János György főként szlovák nemzetiségű jobbágyokkal telepítette be. Szarvas 1723-ban vásártartási jogot kapott, így mezővárosi státust élvezett 1872-ig, attól kezdve nagyközség volt. A városi rangot 1966-ban nyerte el ismét. Békés
megye első nyomdáját itt állította fel 1847-ben Réthy Lipót. A város 19. századi életében jelentős szerepet töltött be az itáliai származású gróf Bolza család. Kastélyai – bár egyet 1965-ben lebontottak -, a Bolzák alapította parkok, ligetek - elsősorban a híres SzarvasiArborétum – alapvetően meghatározzák a városképet,
és komoly idegenforgalmi vonzerőt képviselnek. Szarvas 1840 óta töltött be a térségben központi közigazgatási (szolgabírói kerületi, főszolgabírói, főjegyzői, járási tanácsi) szerepkört. Napjainkban a Tessedik Sámuel Főiskola révén vonzásköre jóval túllépi a kistérség határait.
A polgármesteri hivatal címe: Szarvas Város Polgármesteri Hivatala 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Telefon: (66)
311-122 Fax: (66) 311-704 E-mail: Honlap: www.szarvas.hu Polgármester: Babák
Mihály Jegyző: Dr. Melis János
Határos települések: Békésszentandrás,
Csabacsüd A település teljes területe (ha): 16 147 Külterület
(ha): 15 070